Véget ért: Moyashimon Returns, Natsuyuki Rendezvous és Hyouka

Nem mindig van időm/energiám/ihletem ahhoz, hogy írjak minden olyan sorozatról 1-1 bejegyzést, ami véget ért, ezért arra gondoltam, hogy lenne egy “Első ránézésre” hasonló “rovatom. Így született meg ez a “Véget ért” (jobb cím nem jutott eszembe, bocsánat) bejegyzés, amit igyekszem majd a továbbiakban is írogatni, amint több sorozat is befejeződik kb. egy időben (+érdekesnek tartom megnézni, hogy mennyi minden változhatott az első benyomásaim óta). Ezek már kicsit spoileresek (bár igyekszem azért, hogy semmi fontosat ne lőjek le a sorozatokbók).

Moyashimon Returns

Aw, Yuuki, néha még én is elfelejtem, hogy valójában fiú vagy :3.
Az első évadot imádtam, bejött a humora és érdekességek is voltak benne. A mangát nem sok esélyem volt elolvasni (még a rawhoz se nagyon volt scan, most már legalább pár kötethez van), ezért örültem, amikor bejelentették a második évadot. Ezt szintén nagyon élveztem, bár volt pár laposabb része. Szóval nem lett annyira jó, mint az első évad, de még így is az egyik kedvencem volt a szezonban. Mondjuk azt sikerült elérniük, hogy Haruka&Misato shipper legyek, pedig előtte eszembe se jutott volna ez a páros :D.
A végén levő kis bejátszás azért reményre ad okot, hogy lesz harmadik évad… legyen is, mert szeretnék látni egy Yuuki&Marie találkozást :D.
Értékelés: 8/10

Natsuyuki Rendezvous

Adott egy érdekes alapfelállás: szerelmi háromszög egy férfi, egy nő és a nő elhunyt férje között, aki szellem alakban még mindig ott van, de csak a férfi látja, a nő pedig nem (de a szellem is a nőre hajt, nehogy valaki azt higgye, hogy átmegy fiúxfiúba :D). Ebből szép kis drámát ki lehet hozni, mégis nekem pozitív csalódás volt az első pár részben, hogy azért nem hanyagolták a poénokat sem. Bár így maradt volna végig. Eleinte érdekesnek tűnt az is, hogy Shimao beköltözik egy időre Hazuki testébe, de végül számomra csalódás lett, túlságosan elhúzták és a mesebeli világért sem voltam túlzottan oda. A végét viszont szépen megoldották, nem hinném, hogy ennél jobb befejezést kaphatott volna a sorozat… el is gondolkoztam azon, hogy végül megadom neki a 8 pontot, de maradjon inkább a 7,5, hiszen a 11 részhez képest túl sokat tett ki a testbe költözős rész.

Hyouka

Őszinte leszek: még mindig nem tudnám megmondani biztosan, hogy mi fogott meg ebben a sorozatban. A szereplők nem annyira egyediek, láttunk már hozzájuk hasonlókat, mégis annyira jó volt nézni a köztük levő kapcsolatot és annak alakulását. Az is csak pluszpont, hogy nem akarták a rejtélyeket túlbonyolítani, nem felejtették el, hogy az egész iskolai környezetben játszódik és annak keretein belül is maradtak. Általában nem fognak meg a Chitandához hasonló karakterek (bár nem is engem kell megfognia, hanem a fiú nézőket), de őt még én is kedveltem már az elejétől fogva. Az animációra sem lehet panasz, nem igazán ingadozott a színvonal (aww, azok a színek <3).
Azt kell mondanom, hogy eddig ez az egyik kedvenc sorozatom az évben, ami nem túl jó jel… mert bár jó sorozat, nem volt benne semmi egetrengető, amit ne láthattunk volna már sokszor. Egyedül az Uchuu kyoudai, ami számomra még kiemelkedő, bár annak is volt mostanság pár laposabb része. Azt hiszem ez sok mindent elárul erről az évről, nem sok kiemelkedő sorozat volt eddig (a folytatásokat nem veszem ide, hisz azokat már ismertem és eleve volt bennem egy kialakult kép róluk)… na de még hátra van az őszi szezon, amiben vannak biztató címek :).
Értékelés: 8/10