Twin Spica – a manga

spica_cover
Nagyon régóta érlelődik ez a bejegyzés, hiszen már jó pár hónapja annak, hogy végigolvastam a mangát és többször el is kezdtem már ezt írni, de valahogy mindig úgy éreztem, hogy hiányzik valami az írásomból. Ez most sincs másképp, de attól tartok, hogy már nem is lesz, szóval megpróbáltam a legjobbat kihozni magamból.
Nem először fordult elő velem olyan, hogy egy anime megtetszett, de nem volt rendesen befejezve, ezért nekiestem a mangának, amihez azonban scanlation nem volt végig, mert a csapat félbehagyta az amerikai kiadó kérésére (ez persze érthető). Ez még hagyján is, de egyszerűen annyira beleszerettem a Twin spicába, hogy nem bírtam magammal és megrendeltem azokat a köteteket, amikhez nem volt angol fordítás (a rawot nem igazán mertem bevállalni, hiszen a komolyabb szakkifejezések még angolul is okozhatnak gondot, nem hogy japánul)… na, ez viszont életemben először esett meg velem :D. Hogy megérte-e? Teljes mértékben.
Spica_friends

Történet: az animéről szóló bejegyzésemnél már leírtam egyszer, de most megpróbálom még rövidebben összefoglalni. Japán első, ember vezette rakétakísérlete kudarcba fulladt, az űrhajó lezuhant és az asztronauták életét, valamint sok civil áldozatot is követelt a baleset, köztük a főszereplő, asumiKamogawa Asumi édesanyjáét is. Asumi ekkor még kisbaba, szóval később nem igazán emlékszik a történtekre, de pár évvel később összefut egy oroszlánmaszkot viselő emberrel, akiről kiderül, hogy egy asztronauta szelleme. Ez a szellem mesél neki az űrről, a csillagokról és egyéb érdekes dolgokról, Asumit pedig annyira magával ragadja, hogy úgy dönt, asztronauta lesz. Az évek során nem is adja fel az álmát és végül sikerül bejutnia a Tokiói Űrakadémiára. Innen pedig kezdetét veszi a küzdelem az álmokért, miközben jó barátokra is szert tesz.kei

A Twin spica erőssége a hangulatban és a szereplőkben van. Yaginuma Kou egyszerűen olyan bámulatosan tudja ábrázolni az érzéseket és a karaktereket, hogy az ember szinte az első pillanattól kezdve megszereti  őket és mire észbe kap, már velük sír és velük nevet. Ami számomra igazán különleges volt, az az, hogy bár rendkívül sok a dráma benne, mégsem érzi úgy az ember, hogy most ezt mindenképp le akarják nyomni a torkán, hogy „na, gyerünk, bőgjél!”. Ez pedig (ahogy már említettem) azért van, mert a mangaka az érzéseket nagyon emberien tudja átadni. A sok dráma ellenére pedig mégsem marad keserű szájízünk, sőt… Erre mondom én azt, hogy így kell drámát csinálni!

shuuA másik fő jellemzője, hogy rendkívül sok a flashback, ami a jelen eseményeit még inkább színesíti és nagyon sokat hozzáad a történethez, még jobban megértjük a szereplők motivációit.

A rajzolásról szintén érdemes pár szót ejteni. Elsőre biztos sokaknak gyerekesnek tűnik, ezért talán esélyt sem adnának neki, pedig a képek szépek, letisztultak és az egész kifejezési módja nagyon illik a történethez. A szereplők pedig sokkal szebbek, mint amilyenek az animében voltak (főleg szegény Asumi… összehasonlítva a mangával, ő az animében közel sem volt annyira aranyos és szép). marikaEz az egyszerű rajzolási mód tehát csak erősít a hangulaton, én el sem tudnám képzelni úgy, hogy kifejezett bishoujok és bishounenek rohangásznak benne :D. Ha pedig már szereplők, akkor ejtenék a fontosabbakról néhány szót (ezek tényleg nagyon felületes leírások):
Kamogawa Asumi: a történet főszereplője. Egy nagyon kedves lány, aki sosem veszíti szem elől a céljait és küzd értük.
Lion-san: az asztronauta szellem, akivel Asumi kiskorában találkozik és aki elkíséri őt a rá váró hosszú úton. Véleményem szerint az egyik legjobb szereplő.
Fuchuuya Shinnosuke: Asumi gyerekkori barátja. Bár sokszor leidiótázza Asumit, azért mégis látszik rajta, hogy nagyon is kedveli őt…
Oumi Kei: az első, akivel Asumi összebarátkozik az Akadémia felvételijén. Egy vidám, optimista lány, aki él-hal a fotózásért.
Ukita Marika: vele is elsők között találkozik Asumi az Akadémia felvételijén, de vele közel sem olyan könnyű összebarátkozni… idővel azért sikerül és a történet folyamán feltárul Marika titokzatos múltja is.
Suzuki Shuu: egy nyugodt, laza srác, akiből a legtöbben ki se néznék, hogy milyen okos, pedig ő az Akadémia éltanulója… és az én személyes kedvencem is :D.

fuchuuyaMivel alapvetően ez egy coming of age sztori, ezért természetesen nagy szerepet kap benne a barátság… és még milyen szerepet! Az 5 főszereplő közötti kapcsolat igazán szép és érdekes. Persze szerelmi szálak is kerültek bele, de ezek is jól vannak ábrázolva, szóval senki lionsanse várjon tőle szerelmi sokszögeket és túl sok romantikát, mert itt tényleg inkább a barátság és az álmok vannak előtérbe helyezve.

Összességében tehát elmondhatom, hogy engem elvarázsolt ez a manga. Sőt, azt is bevallom, hogy talán még egy történet sem tudott annyiszor megríkatni, mint ez… de mint már említettem, ez nem feltétlen jelent keserűséget. Bátran merem ajánlani mindenkinek, aki szeretne felfedezni egy igazán ritka gyöngyszemet a mangák tengerében, nem riasztja el a dráma (és még egyszer kiemelném, hogy nem a túldramatizálás és az olcsó dráma!) és szeretik a karakterközpontú történeteket. Azt hiszem, egyértelmű, hogy az én értékelésem 10/10 :).

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: