Marina és Szergej Gyacsenko: Alekszandra és a Teremtés növendékei

alekszandra
Fülszöveg
: Szaska, a tizenhét éves iskoláslány anyjával nyaral a Fekete-tengernél, amikor egyszer csak észreveszi, hogy egy titokzatos, fekete ruhás, fekete szemüveges férfi követi. Próbál előle menekülni, de hiába. A férfi megszólítja, és szörnyű felelősséggel ruházza fel: egy látszólag egyszerű feladattal, amit azonban ha elmulaszt, az tragikus következményekkel jár.

A szeretteit féltve Szaska hamar megtanulja a leckét, és a következő év őszén, az ismeretlen ösztönzésére, beiratkozik a sosem hallott Torpa nevű városban a Speciális Technológiák Főiskolájára. Itt különleges tantárgyakkal tömik a fejét, és a legapróbb vétségekért is kemény büntetés jár. A katonás fegyelem és a jó tanulás jutalmaként azonban, a felsőbb évfolyamok tanulói azt pletykálják, csodálatos adományok kárpótolják majd a végzősöket.

No persze csak ha megérik.

Nem tagadom, hogy elsősorban a borító miatt figyeltem fel erre a könyvre, mert egyszerűen gyönyörű. Persze a történet is elég érdekes volt ahhoz, hogy elolvassam.

Először is szeretnék eloszlatni egy tévhitet: bár hasonlítják a Harry Potterhez (a könyvön is az szerepel, hogy „a Harry Potter-jelenségből kinőtt”), de csupán ez alapján senki ne vegye a kezébe. A hasonlóság ugyanis kimerül kb. annyiban, hogy mindkét főszereplő bekerül egy nem mindennapi iskolába. Ez a könyv azonban jóval kegyetlenebb.

Az elején egyből megfogott a hangulata. Igaz, hogy elég nyomasztó, de egyszerűen alig bírtam letenni, annyira kíváncsi voltam, hogy mi lehet az egész hátterében és miért olyan fontos, hogy Szaska és a többiek abba az iskolába járjanak. Na és persze az, hogy azokat a fura dolgokat mégis mért kell megcsinálniuk? Mit nyernek majd ezzel, mi lesz belőlük?

Azt kell mondanom, hogy ez a lelkesedés egyre inkább csökkent bennem, ahogy haladtam. Kicsit attól tartottam, hogy nem jutunk el sehova. Ez a félelmem azonban szerencsére nem valósult meg, ugyanis kaptunk válaszokat, csak én ezeket valahogy nem éreztem elegendőnek. Mondhatnám, hogy kissé talán elvontak tűnt, én valami egészen másra számítottam, de jobban belegondolva teljesen nyilvánvaló, hogy miért is ide lyukadt ki az egész. Elég, ha felteszi magának az ember azt a kérdést, hogy [spoiler]mivel tudunk teremteni?[/spoiler] (Annyira talán nem spoiler, de ki tudja, lehet, hogy valaki már ennyiből kikövetkeztetné a választ :D.)

A szereplők többségét bár kedveltem, de valahogy mégsem lettek nagy kedvenceim. Mondjuk elsősorban Szaska életét követhetjük, a többiek csak ott vannak körülötte, csak néhányan vannak jobban kiemelve.

Még a kiadáshoz lenne annyi hozzáfűznivalóm, hogy elég sok elütést vettem észre. Persze lehet, hogy ez nem is számít soknak, csak valahogy most jobban megakadt rajtuk a szemem.

Értékelés: 3,5/5 – mert az eleje tetszett, de a végére mégsem éreztem a magaménak a világát (bár… valószínűleg ez lehetett a cél :D). Fél pontot viszont azért vontam le, mert kedvenc szereplőm nem igazán lett, ami számomra fontos szempont. Viszont mindenképp érdemes adni neki egy esélyt, hiszen elég egyedi könyv. Én mindenesetre kíváncsian várom, hogy milyen regényeket ír még a szerzőpáros.

Kiadó: Metropolis Media
Eredeti cím: Vita Nostra
Fordította: Weisz Györgyi
Kiadási év: 2009

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: