Michael J. Sullivan: Trónbitorlók (Riyria-krónikák 1.)

tronbitorlok
Fülszöveg: Végeztek a királlyal. Kerestek két bűnbakot. Rosszul választottak.

Ez a könyv nem a legyőzendő, ősi gonoszról vagy egy bosszúálló árváról szól, csupán két fickóról, akik rossz időben rossz helyen találták magukat… Royce Melborn a hétpróbás tolvaj, és kardforgató társa, Hadrian Blackwater Riyria fedőnéven cselszövő nemesek veszélyes és lehetetlennek tűnő megbízásait vállalja el, amivel messze földön hírhedtté váltak. Mígnem egy legendás kard ellopása ürügyén csapdába csalják őket, hogy bűnbakként rájuk fogják a király meggyilkolását. A kivégzés elől csak úgy szabadulhatnak, ha végére járnak a királyokat és királyságokat porba sújtó ősi rejtélynek…

Mostanában elég sok könyvsorozat került a kezem ügyébe (persze ennek az is az oka, hogy eleve egyre több könyv sorozat lesz, nem pedig egy részes regény), de ritkán fordul elő olyan, hogy már az első kötet első pár fejezete teljesen magába szippantson. Most viszont így lett. A Trónbitorlók a 6 kötetes Riyria-krónikák első része (bár később megjelent más kiadásban is, de nálunk 6 kötetben jelenik meg, szóval maradjunk ennél. Először ugyanis magánkiadásban jelent meg, ami 6 kötet, később figyelt fel rá egy könyvkiadó és akkor jött a 3 kötetes verzió. Azóta pedig van előzménysorozat is, de ez már tényleg más téma). Sullivannek nagyon gördülékeny a stílusa, kedvelhetőek a karakterei és az ember könnyen belefeledkezik a történetbe.

És ha már karakterek: egyelőre még kedvencet sem tudok választani. Riyria-párosát már az első fejezetben megkedveltem, szeretem a párbeszédeiket. Alrik karakteréhez viszont kellett egy kis idő, hogy felengedjek. Akit viszont tényleg egyből nagyon megszerettem, az Myron. Nem tudom, mikor láttam utoljára ennyire aranyos karaktert (és mondom ezt egy szerzetesre :D).

Persze nem állítom azt, hogy hibátlan lenne, hiszen nem az. Érződik, hogy első rész (és első könyv), de úgy érzem, hogy ez bevezetésnek nagyon is jó lett. Ha pedig a további részekben még a fejlődést is észreveszem, valamint megmarad ez a magával ragadó hangulat, akkor azt hiszem egy újabb kedvenc könyvsorozatra leltem a Riyria-krónikák „személyében” :).

Egyetlen kis hibát vettem észre a kiadásban: Aristát először Alrik húgaként említik, később viszont kiderül, hogy a nővére. De ez tényleg nem zavaró, mert csak Arista első felbukkanásakor  fordul elő és valószínűleg nekem sem tűnt volna fel, ha nem ilyen 16 év körülinek képzelem el és utána kellett rajta „öregítenem” egy kicsit :D. Ráadásul gondolom először csak „sister”-ként említették, az alapján meg úgyse lehet eldönteni, hogy akkor most idősebb-e vagy sem.

Szóval remélem, hogy a többi kötet is lesz ilyen, vagy még ennél is jobb, mert nagy kár lenne érte, ha esne a színvonala.

Értékelés: 9/10 (molyon 4,5/5; mert bár vannak hibái, mégis remekül szórakoztam rajta és sikerült kikapcsolnia)

Kiadó: Fumax
Eredeti cím: Theft of Swords (Volume one of the Riyria Revelations- Book I: The Crown Conspiracy)
Fordította: Makai Péter Kristóf
Kiadás éve: 2012

3 hozzászólás

  1. Örülök, hogy tetszett. 🙂 Pont most írtam a 2. kötetről, ami még jobb .:)

    • Na, annak örülök, ha az még jobb lesz :D. Mondjuk kicsit bánom, hogy nem később kezdtem el, amikor már az összes kötet kijött… akkor lehetne maratonozni :D.

  2. Igen, de szerencsére hamarosan megjelenik a 3. rész is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: