Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme (A királygyilkos krónikája 2.)

a_bolcs_ember_felelme
Fülszöveg: „Három dolog van, amelytől minden bölcs fél: a viharzó tenger, a holdtalan éjszaka és a szelíd ember dühe.”
A nevem Kvothe.
Hercegnőket loptam vissza sírdombokban alvó királyok mellől. Felégettem Trebon városát. Feluriannal háltam, majd ép bőrrel és elmével távoztam. Fiatalabban csaptak ki az Egyetemről, mint amennyi idős korában a többséget odaengedik. Olyan utakon jártam a holdfényben, amelyekről mások nappal is félnek szólni. Istenekkel beszéltem, asszonyokat szerettem, olyan dalokat írtam, amelyek hallatán a kobzosok elsírták magukat.
Hallhattál rólam.

A fülszöveg többi részét inkább nem másolnám be, mert spoileres lehet azok számára, akik még az első kötetet nem olvasták :).

Szerencsére nem kellett sokat várnom arra, hogy elolvashassam a második kötetet, így még teljes fényében él bennem az első kötet is. Ám lehet, hogy épp ez volt a baj, ugyanis ezt a második részt én vontatottabbnak éreztem, hiába volt hosszabb. Míg az első résznél faltam az oldalakat, addig itt többször is eljutottam 1-1 mélypontra… olyan érzésem volt, hogy némelyik rész sehova sem halad. Persze végül mindegyiknek lett valami jelentősége, de ettől még nem bántam volna, ha kicsit rövidebbek (gondolok itt pl. a Felurianos részekre, de az előtte levő részt is untam egy kicsit, amíg az útonállókra vadásztak). A leginkább attól tartok, hogy így a leglényegesebb dolgok a harmadik kötetre maradtak, így könnyen lehet, hogy az meg túl tömény lesz majd a történések szempontjából. Ettől függetlenül a könyv stílusával még mindig nincs semmi baj, továbbra is nagyon olvasmányos, csak lehet, hogy kicsit több szünetet kellett volna tartanom a kettő között (már csak azért is, mert a harmadik kötet megjelenéséről még mindig nincs semmi hír… de így legalább muszáj várnom és az ilyesmi meg sem kottyan annak, aki a Tűz és jég dalát is olvassa :D).

Az új karakterek közül senkit sem kedveltem meg különösebben, bár voltak köztük szimpatikus egyének (meg persze kevésbé szimpatikusak is…).

Értékelés: 4/5 (azt hiszem, most mondhatnám, hogy „a kevesebb néha több”) – ettől függetlenül azonban még mindig ajánlom minden fantasy rajongónak ezt a sorozatot 🙂

Kiadó: Gabo
Kiadási év: 2011
Eredeti cím: The Wise Man’s Fear
Fordító: Bihari György
Oldalszám: 996

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: