Leiner Laura: Bábel

babel
Bábel. A legnagyobb nyári zenei fesztivál, valahol Pápa mellett. Mi lehet jobb annál, mint tizenhét évesen, életedben először, egy hetet eltölteni itt a barátaiddal? A zárónapi koncert a Red Hot Chili Peppersé, és Zsófi többek között azért érkezik, hogy találkozhasson Anthony Kiedisszel. Na de addig még sok minden történik vele, Napsival, Abdullal, Hipóval és Szaszával az Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália színpad körül… Bábel. Ha voltál már fesztiválon, azért fogod szeretni, ha még nem voltál, azért.

A nagy sikereket elért Szent Johanna gimi után nagyon kíváncsi voltam, hogy mivel rukkol elő nekünk Leiner Laura. Terveztem az SzJG-ről is írni bejegyzést, de végül nem jutottam el odáig, szóval most ejtenék arról is néhány szót: az első 6 kötetet nagyon szerettem, nem gondoltam volna, hogy egy ilyen egyszerű ifjúsági regénysorozat még valaha rabul ejthet. A 7-8. kötetre sajnos csökkent a lelkesedésem, mert érzésem szerint nem sok érdemleges dolog történt benne. Ettől függetlenül még mindig jó érzésekkel gondolok vissza a sorozatra, amit szívesen ajánlok bárkinek, aki olyan könyvet keres, ami ki tudja kapcsolni… kortól függetlenül, mert ahogy elnéztem, még az idősebb korosztály is nagyon élvezte a sorozatot :). Na, de ennyi elég is az SzJG-ről, egy újraolvasás után egyszer majd talán kap egy saját bejegyzést is, most csak azért említettem meg, hogy érthető legyen, miért is vártam annyira Leiner Laura következő regényét.

Őszintén szólva elég távol áll tőlem a fesztiválok világa. Sosem vágytam arra, hogy egy hétig sátrazzak, szóval ha el is mentem, akkor is csak 1-1 napra (olyat úgyis lehetetlenség kifogni, hogy az ember összes kedvence ugyanazon a napon lépjen fel :D). Ettől függetlenül egészen biztos, hogy megvan a fesztiválozásnak a maga hangulata és szerintem ez a könyv jól át is adta (bár van egy olyan érzésem, hogy a fiatalok többsége azért ennél jóval részegebben tölti el azt a pár napot… de hát ha az itteni főszereplők ilyenek lennének, akkor nem nagyon lenne regény :D).

Ha pedig már szóba kerültek a főszereplők: ismét jó kis csapatot alkotott az írónő, Zsófi nekem szimpatikusabb volt, mint Reni. A kedvencem viszont akkor is a punk lett :D.

Ami nekem egy kicsit fura volt, az az, hogy elég kevés koncertre látogattak el az alatt a pár nap alatt, pedig ha más nem, azért én naponta tuti elmennék legalább 2-3 fellépésre.

Az egyetlen negatívum, amit megemlítenék, az annyira nem is rossz, csak nekem nem hiányzott volna: a szerelmi szálak. Nem éreztem azt, hogy feltétlen le kéne zárni a dolgokat és a végén látni a fő párost együtt. De másoknak erre biztos szükségük volt, szóval azért nem állítom azt, hogy ez számomra hazavágta volna az egész regényt :D.

Azoknak mindenképp ajánlom ezt a könyvet, akik még nem olvastak Leiner Laurától semmit, de nem szeretnék egy 8 kötetes sorozattal kezdeni a sort (bár az SzJG-t én személy szerint jobbnak tartom… az első 5 kötetet mindenképp :D).

Értékelés: 4,5/5

Kiadó: Ciceró
Kiadási év: 2013
Oldalszám: 528

(Az utóbbi néhány bejegyzésem elég összeszedetlen lett, ezért elnézést kérek, de nagyon elmaradoztam az írnivalókkal… önhibámból és azon kívül is, de azért igyekszem :D.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: