Tavaszi anime szezon – első benyomások

Elindult a tavaszi szezon és lassan, de biztosan sikerült belenéznem mindenbe, ami érdekelt.

Arslan Senki:
Jó, jó, de közben úgy érzem, hogy egyelőre nincs benne semmi extra. Ettől függetlenül bizakodásra ad okot a tény, hogy a sztoriért nem más, mint Tanaka Yoshiki a felelős, akinek nevéhez a Ginga Eiyuu no Densetsu története is fűződik.

Gintama új évadja:
Bár alapjáraton szeretem a Gintamát, nekem mégis sokszor leül a sorozat. Most viszont ennél jobban nem is kezdhettek volna,  az első két rész nagyon tetszett. Külön pirospont a politikus kigúnyolásáért :D.

Hibike! Euphonium:
A szezon zenés sorozata. Első ránézésre K-ON! koppintásnak is tűnhet, de azért úgy tűnik, hogy ebben nagyobb szerepet fog kapni a zene… úgy legyen.

Kekkai Sensen:
Az egyik kedvencem a szezonból. Az első rész hangulata valamiért a Baccano!-ra emlékeztetett, szóval nem tartott sokáig, hogy magába szippantson. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy akinek a Baccano! tetszett, az ebbe is nézzen bele, mert egyébként nem sok hasonlóság van a két sztori között.

Kyoukai no Rinne:
Bár sokakhoz hasonlóan én is nagy rajongója voltam egy időben az Inuyashának, mégsem ismerkedtem meg Rumiko többi munkájával (bár több műve is régóta a tervezett listámon csücsül). Az első két rész alapján nem tűnik rossznak (viszont az már egy nagy plusz, hogy itt már most jobban kedvelem a főhősnőt, mint anno Kagomét..)

Ore Monogatari!!:
Az a vicces, hogy erről a sorozatról majdnem megfeledkeztem, pedig mekkora hiba lett volna! Az eddigiek alapján ugyanis ez a másik nagy kedvencem a szezonban. Nagyon bűbájos történet, szerethető karakterekkel  (bár Rinko már-már idegesítően cuki, de ezt nem nehéz megbocsátani). Remélem nem megyünk el klisés irányba és nem alakul ki végtelen számú szerelmi sokszög, hanem a két főszereplő kapcsolata normális mederben fog folyni és a Sunakawa&Takeo bromance-be sem rondít bele senki/semmi.

Owari no Seraph:
Egy újabb vámpíros sorozat, eddig a jobbak közül. Nem jó hír, hogy a manga még nagyban fut, az viszont jó, hogy nem csak 12-13 részes sorozat lesz, hanem még idén jön a 2. fele.

Plastic Memories:
A szezon Akame ga Kill!-je. Nem mintha sok hasonlóság lenne a két sorozat közt, hacsak az nem, hogy mind a kettő borzalmasan váltogatja a hangulatot. Mikor a dráma már kezdene hatni, muszáj berakni valami poént és hazavágni az egészet.

Shokugeki no Souma:
Az egyetlen olyan sorozat a szezonban, amelynek végül a 2. részéig sem jutottam el, pedig nagyon vártam… de egyszerűen ez a fajta fanservice szerintem túl kínos/béna és hamar fárasztóvá válik. Még akartam adni ennek is pár résznyi esélyt, de amikor beletekertem a második részbe és megint kifogtam egy „orgazmusom van, annyira finom a kaja” jelenetet, ott feladtam… majd valaki szóljon, ha a sorozat elhagyja ezt a stílust és valami jobbat is kihoznak belőle.

Na, hát számomra ennyi a tavaszi szezon. A Shokugekin kívül mindegyik sorozatot folytatom, remélhetőleg kellően szórakoztatóak lesznek és több nem morzsolódik le :D. FSN-hez most valahogy nincs kedvem, szóval azt most nem kezdtem el, majd máskor pótolom.

8 hozzászólás

  1. Érdeklődnék a Kuroshitsujit folytatod?

  2. Hétvégén küldtem el szerkesztésre a fejezetet, nem tudom, hogy az pontosan mikorra készül el :).

  3. Ez a szezon se tűnik túl biztatónak. 😦

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: