A nyár a hosszú sorozatok időszaka nálam, ilyenkor valahogy könnyebben kezdek bele ilyenekbe. Így történt ez a PoT-tal is, amit ráadásul azért is halasztgattam már évek óta, mert régen is mindig nagy kedvem volt teniszezni (csak hát nem egy olcsó sport) és féltem, hogy ez a sorozat megint meghozná hozzá a kedvem. Meg is hozta…
Történet: Echizen Ryouma egy 12 éves srác, aki zseniális teniszező. Hazatér Amerikából, hogy Japánt is meghódítsa a játékával. Mindezt a gimnáziumában, a Seishun Gakuenben kezdi, ahol legyőz pár senpait és bekerül a regular játékosok közé. Innentől veszi igazán kezdetét az anime, láthatjuk ahogy a csapat fejlődik, összekovácsolódik és a „harcaikat” vívják.
Igen, ez egy egyszerű sport anime formula, ám mégis megvan a saját stílusa, ami miatt ennek ellenére is nagyon meg lehet szeretni. Sikerült remekül elosztaniuk a vígjáték, a shounen és a sport elemeket is. A szereplők pedig mind színes egyéniségek és itt nem csak a Seigaku tagjaira kell gondolni, hanem az ellenfelek között is rengeteg az érdekes karakter. Személyes kedvencem Fuji lett, de rajta kívül nagyon bírtam még Ryoumát, Mizukit, Kiriharát és még sorolhatnám (bár annak kifejezetten örültem volna, ha Hori-kunt és Tomo-chant néha-néha valaki leütötte volna, rég láttam már ilyen idegesítő mellékszereplőket :’D).
Azt azért be kell vallanom, hogy leginkább a vicces részeket szerettem, azokat, amiknek nem is nagyon volt közük a teniszhez. Persze ez nem azt jelenti, hogy a meccsek unalmasak lennének, hanem szimplán azt, hogy a sorozatnak nagyon jó humora van.
Mint említettem, a meccsek is élvezetesek, de egyet meg kell jegyeznem: az utolsó részben az Echizen vs. Tezuka meccs rendkívül kiábrándító volt, ami egy záró epizódban nem sok jót jelent. Persze erről később kiderült, hogy a mangában nincs is benne (és remélem tényleg nincs). Azt bánom, hogy a sorozatot végül OVA formájában fejezték be, ott kevesebb időt töltöttek el a játszmákkal, 1 rész alatt lezavartak 1 meccset, ami a sorozat után kissé gyorsnak tűnt. Arról nem is beszélve, hogy ott eljátszott a mangaka egy olyan „fordulatot”, ami kb. a szappanoperákra jellemző. De ennyi rész után azt hiszem ez a két gyengeség még megbocsátható.
Mindent összevetve a Prince of Tennis egy igazán jól sikerült alkotás. Az animáció nem igazán hullámzik a sorozat folyamán (bár nem is túl kiemelkedő), a BGM-ek hangulatosak, a seiyuukra pedig egyáltalán nem lehet panasz. Ráadásul úgy érzem pont jókor néztem meg ezt a sorozatot, hisz tegnap jött a hír, hogy a manga folytatásából is készül sorozat. Igaz előtte még meg kellene néznem az első movie-t, de arról annyi rosszat hallottam, hogy még várok vele egy kicsit :D.
Értékelés: 9/10
Filed under: Anime, Kedvencek | Tagged: Prince of tennis |
Leara blogja 
Újabb anime? O.o
Tényleg rá kéne már magam vegyem, hogy végignézzem. Csak az a hossza ne lenne… Pedig amúgy imádtam. 😀
Első múvi mondom, for the lulz miatt megéri, egyébként kerüld, mint a pestist. :3
Btw PoT = Awesomeness. 😀 És yeey, Te is bírtad Kiriharát. ^^
Fúú ezt már meg kellene néznem! Már egy éve tolom, csak mégis hosszú!! 😀
Bütyök: hol tartasz?
pengejohn: csak bele kell kezdeni és később már nem is fog olyan hosszúnak tűnni ;).
Junchi: még jó hogy bírom :D… szeretem az ilyen kicsit őrült karaktereket. Ráadásul a Kirihara vs.Fuji meccs szerintem a PoT egyik fénypontja volt :3… és nem, nem csak azért, mert mind a ketten a kedvenceim közé tartoznak :D.
A 35. rész körül… MAL szerint. Csak nem írtam rosszul anno… XD De mindegy, mert előről kéne kezdenem, túl rég volt már, hogy láttam az elejét. Már nem is tudom miért szakadtam félbe vele…
De azok az idők meg már elmúltak, mikor nyári szünetben bedarálhattam a Bleach kint lévő 150 körüli részét két hét alatt… ^^”