Íme a második, egyben címadó fejezet :). Személyes kedvencem, egy gyönyörű történet, ami egy ember és egy youkai kapcsolatáról szól. Midorikawa Yuki ebben a fejezetben bizonyítja, hogy milyen jól tud bánni az érzelmekkel és egy fejezet is elég neki ahhoz, hogy felejthetetlen történeteket alkosson. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikus sztorikat (azonban a romantikus szó ne zavarjon meg senkit, egyáltalán nem valami nyálas történetről van szó :)).
Ha pedig már Hotarubi, időközben kiderült, hogy február végén jön ki a movie DVD-n, szóval már csak addig kell kibírni :). Biztos animében is nagyon jó lesz, pláne így, hogy a Natsume yuujinchou stábja áll mögötte :).
Ha már múlt héten hangot adtam csalódottságomnak a sushi miatt, úgy éreztem megérdemel annyit a sorozat, hogy a jó oldalát is kiemeljem, hisz még mindig az egyike azon animéknek, amiket a legjobban várok hétről hétre :D. Azt kell mondanom, hogy ez a 7. rész meglepett, sokkal élvezhetőbb lett, mint vártam. Ráadásul amitől a legjobban féltem, azt is jól oldották meg… igen, a cenzúrát. Szerintem remekül sikerült a végén a Killuás jelenet, hisz láttuk is a lényeget, de sikerült is kevésbé véresre megcsinálniuk. Netero pedig RULEZ! Mindig is bírtam az öreget és olyan jó volt látni a labdás jelenetet~. Killua pedig talán az egyetlen olyan karakter, aki annak ellenére tud aranyos lenni, hogy közben arról beszél, hogy hogyan ütötte ki az anyját és hogy a családja lesz az első, akiket elfog, ha hunter lesz :D.
A következő részben pedig jön az egyik kedvenc tesztem, remélem abban is sikerül majd jól megoldaniuk a cenzúrát, amikor Killua kerül sorra.
Á, csak mert az utóbbi pár hónapban sokat hallgattam ezt az együttest és nagyon megszerettem őket. Nálunk mondjuk egyáltalán nem ismertek (legalábbis én még nem találkoztam olyannal, aki ismerné őket). Nem ez a kedvenc számom tőlük, de ehhez van klipjük :D.
Jó, ez talán egy kicsit túlzás, de én akkor is így érzem. Már a sorozat indulása óta ezt a részt vártam, méghozzá azért, mert az előző szériánál ez volt nálam a fordulópont: itt szippantott magába igazán a sorozat és itt már véglegesen imádtam a szereplőket. Nem csak azért tetszett, mert vicces volt, hanem azért, mert közben mégis megmutatták a karakterek, hogy mit tudnak. Ráadásul ez a fej még mindig WIN, szóval reménykedtem, hogy itt is láthatom majd: → olvasásának folytatása
Még akkor néztem meg a sorozatot, amikor kijött, de most az AXN-en leadták és gondoltam nem ártana újra meglesni, még mielőtt jön a második évad. Azt kell mondanom, hogy másodszorra még jobban tetszett, Sherlock karaktere pedig egyszerűen fantasztikus. Ahhoz képest, hogy milyen fenntartásaim voltak ezzel a modernkori elgondolással, végül mégis az egyik kedvenc feldolgozásom lett. Ajj, jöjjön már a második évad >___<!
Igen, egy újabb projekt… de most csak egy 1 kötetes műről van szó, amiben össz-vissz 4 oneshot található, szóval nem veszi el az időt a többi projekt elől :D. Igaz az egyik fejezethez már található egy magyar fordítás, de fura lett volna, ha azt az egyet kihagyjuk a kötetből, ezért inkább megcsináljuk mi is (a második, címadó fejezetről van szó). A manga Midorikawa Yuki műve, aki sokaknak a Natsume Yuujinchou miatt lehet ismerős. Ezekben a kis sztorikban is találkozhatunk a szokásos stílusával: néhol szomorú, néhol vidám, de mindig szívet melengető történeteket olvashatunk. Az első ezek közül a Virágének (aminek az eredeti címe “Hanauta nagaruru”, ami kb. annyit jelent, hogy “egy virágének véletlen meghallása”, de mivel magyarul ez csak nagyon nyakatekerten jött volna ki, ezért remélem, hogy nem gond, amiért kicsit leegyszerűsítettem). Ez a sztori egy lányról szól, aki a lezárt iskolaépületből nap nap után egy különösen szép dallamot hall, majd később meg is ismerkedik azzal, aki ezért felelős. Kellemes olvasgatást :)! Köszönet nikicinek a lektorálásért és a szerkesztésért :).
Íme a második, egyben címadó fejezet :). Személyes kedvencem, egy gyönyörű történet, ami egy ember és egy youkai kapcsolatáról szól. Midorikawa Yuki ebben a fejezetben bizonyítja, hogy milyen jól tud bánni az érzelmekkel és egy fejezet is elég neki ahhoz, hogy felejthetetlen történeteket alkosson. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikus sztorikat (azonban a romantikus szó ne zavarjon meg senkit, egyáltalán nem valami nyálas történetről van szó :)).
Leara blogja 